III. Szegedi Budo Tanren

A hét elején még egy másik világban voltam több ezer kilométerre innen. Több okból is vártam már ezt a hétvégét. Egyrészt mindig jó hazatérni, másrészt tudtam, hogy egy kivételes szemináriumon vehetek részt. Az utazásnak két fajtája van. Az egyik mindig hosszú, és kell hozzá valami plusz dolog. Tíz órát ülsz a repülőn, folyamatos pittyegés, nyelvek, hangok összevisszasága. A másik valahol benned zajlik, hátra vagy előre. Mindkettő érdekes, mindkettőért jó élni, de inkább talán az utóbbiért érdemes.

szeged_1

Szombaton is korán keltünk. Bár az órámat már visszaállítottam, az agyamat nem lehetett ilyen könnyen. Azonban abban a pillanatban, amint a tatamira lépsz, az egész megváltozik. Akkor nem vagy fáradt, nem fáj, nincsen félelem. Arra koncentrálsz, hogy egy újabb lépést megtegyél az úton, hogy tanulj valamit. Minden egyes edzés, egy-egy újabb lépés ezen az úton, amiről szeretnénk, hogy örökké tartana. De nem fog, ezért addig kell előre menni, alázattal tanulni, amíg lehet. Ennek egy csodálatos példáját láthattuk hétvégén, amikor sok kivételes ember különböző stílusokból úgy dolgozott együtt, hogy tanulni akart. Fekete öves mesterek boldogan kötötték fel a fehéret, és őszinte figyelemmel és érdeklődéssel hallgatták, és tanulták a másik stílust. Mert minden tanulással töltött idő előbbre visz az utadon, hozzátesz egy lépést. Nem volt az enyém jobb, mint a tiéd mert úgy érzem, hogy most mindenki megértette ott a harcművészet igazi lényegét. Hogy nem mással kell harcolnod, hanem magaddal, és aki melletted van az nem ellenfél, nem legyőzni kell, hanem segíteni, hiszen mind utat járunk, legfeljebb máshol tartunk rajta.

szeged_2

Szeretnénk megköszönni Krisztián és Kitti Shihanoknak, valamint Adrián Senseinek, hogy lehetővé tették ezt a szuper hétvégét, valamint mindenkinek, akivel együtt edzhettem. Csodálatos élmény volt szerintem mindannyiunk számára.

Hamarosan találkozunk!

Reklámok